És akkor Coelhó János megismerte a belvárost...
Nem vagyok egy mai darab, és a rákkenroll már kicsit kezd kikopni a lábamból, de híreket, bejegyzéseket olvasok, és azt gondolom, követem Pest életét. De a tegnapi nap élményeit még fel kell dolgoznom, ezen belül négy sarkalatos pontot.
1. Fröccsterasz. Ha nem olvasom ezerszer, hogy kik és hányan és hogyan buliznak ott, fel se figyelek rá. De hát hipszter hely lett ez, lássuk be, még Zimány Linda is itt lóbálja a haját (asszem - mondjuk Zimány Linda munkásságát nem ismerem behatóan, de sokszor hallottam a nevét, biztos fontos ember.). Ezek alapján azt gondoltam, hogy az valami überséges hely. És mit látok tegnap? Ez nem más, mint hogy az Erzsébet téri tundrára kibasztak a porba 50 fémvázas kényelmetlen széket, és jujjpiros neoncsövekkel kiírták, hogy "Fröccsterasz". Ebből minimum a terasz nem igaz. A neon cső ugyanaz, mint ami a (megalapozottan) nagyhírű Ibolya Presszót hirdeti a Ferenciek terén, ami igazából egy talponálló közeli hely, ahol Csetamás se lett volna tájidegen... Szóval ez a Fröccsterasz. Ahol mosdó sincs. De állítólag a fröccs jó, mert annak a titka a szóda. Erről nincsenek empirikus tapasztalataim.
2. Design Terminál Pavilon
Ízlelgessük ezt az elnevezést, csukjuk be a szemünket, képzeljünk el ez alapján egy helyet. Tegyük még hozzá azt is, hogy egy konferenciára hívnak minket ide, amiről az elmúlt egy hónapban hetente kapunk értesítőt, applikációt, az ingyenes rendezvényre jegyet kell nyomtatunk, tehát nagyon hájpolt cuccnak ígérkezik.. Az én elképzeléseim között pl. téglafal szerepelt, masszív alapok, nagy terem, ilyesmi. A valóság: egy kb. 40 négyzetméternyi területet határoló négy üvegfal, némi fekete borítással, mert az dizájnos. Jól sejtjük, ebbe kell klíma is, mert ha mind a 30 ember bent van, amennyi ebbe a térben elfér, bizony hamar egymás szagától fordulunk le a székről. Annyira jellegtelen az egész, hogy simán elgurultam mellette háromszor is.
3.
Budapest Park, VIP szektor.
Jó, az ember ehhez már gyanakodva közelít, ha lehúzott néhány évet a Zöld Pardonban. Mondjuk ott is értetlenkedve figyeltem én a proli agyammal, hogy vajh' milyen VIP-szektort lehet ebbe a poros pusztába tenni? Milyen élményt lehet itt fokozni? Nos, ezt, ahogy elnézem, a Budapest Parkban sem sikerült megoldani. Hacsak az nem jelent VIP-élményt, hogy másfélszer (minimum) drágábban vásárolt jegyért fél méterrel magasabban vagyunk, mint a többiek, és bepaszírozott kerti székeken ülve (!!!!) élvezhetünk egy alapvetően táncos koncertet. Remélem, hogy odafönn még a sör is drágább.
4. Ez volt a nap ultraélménye. Helyszín továbbra is Budapest Park, ahol szemlélődés közben beúszott egy plakát, betűkkel. Na most velem az a baj, hogy ami betű, azt gondolkodás nélkül elolvasom. Már anyám is megmondta, hogy ebből baj lesz, helyes volt a megérzése. Mert a plakát kb. a következő szöveggel hirdetett: "Nem vagy elég kapós? Nem jó a tested? Mi formába hozunk. Gilda Max" kockás izmok, stb. Mindez egy hömpölygő tömeg fölött, ami nyilván mind rossztestű magányos emberekből állt.
Esküszöm, én most már elkezdek marketinget tanulni, és eladom magam valami hangzatos névvel.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése