Az van, hogy az elmúlt napokban elég sok ultrabaromságot olvastam össze a neten a szivárványos képáradattal kapcsolatban, jó, hogy oda nem hánytak egy-egy megváltoztatott profilképhez a dicső magyar honfiak és honlányok. Ez van, értem én, viszont továbbra is van egy kérdésem: mi a faszért nem lehet simán csak örülni dolgoknak. Tényleg. Ez olyan kurva nehéz?
Tényleg attól akadt meg a gumicsont a kis homofóbok, meg a jókeresztények torkán szombat délután, hogy Amerikában (ami ugye nem itt van a sarkon ráadásul, szóval nem fertőz, érted?) összeházasodhat két férfi vagy két nő? Merakkor most mi lesz? Minden este kötelezően el kell képzelni egy szexjelenetet elalvás előtt? Mert eddig ugyanez volt a kis fejében csak a szomszéd Marika nénivel, meg Pista bácsival? Akkor azért keresnék egy jó pszichiátert...
Az vagy csillagaim, hogy kurvára semmi közötök ehhez. Se Amerikához, se a profilképemhez. Ennyi. Ha fáj, akkor sincs. Mert itt, nem tudom, feltűnt-e, ezen a hazafias magyar ugaron, ahonnan az utóbbi években viharsebesen húz el minden nemzőképes egyed, nem házasodhatnak össze se a melegek, se a leszbikusok. Jah. Tényleg. Szóval nyugodjatok le, aztán kezeket szorosan a farkakra nehogy elvesszenek már csak a gondolatra is.
